A mai okostelefonok többsége rendelkezik beépített helymeghatározó képességgel, illetve többféle szenzor (pl. gyorsulásmérő, giroszkóp) is megtalálható bennük. Ezek adatainak összegyűjtésével lehetőség nyílik arra, hogy meghatározzuk a felhasználó viselkedését, mozgását, és ennek segítségével jobb, személyre szabott szolgáltatást tudjunk nyújtani mind a felhasználónak, mind pedig a szolgáltatást használó teljes közösségnek, amit egyébként csak hosszas és nehézkes mérések segítségével lehetne biztosítani.

A dolgozat azt vizsgálja, hogy hogyan lehet ezeket az adatokat összegyűjteni, ezt az adatmennyiséget feldolgozni, majd pedig egy specifikus témakörben, a nagyvárosi közösségi közlekedés útvonaltervezésében és navigációjában felhasználni, ezáltal javítani és személyre szabni a jelenleg létező szolgáltatásokat.

A leírt módszer ezt a felhasználó járatokhoz kapcsolódó relatív pozíciójának, állapotának (pl. utazás, átszállás, várakozás) pontosabb meghatározásával teszi meg, amit egyrészt a valós idejű járatinformációk és a felhasználó helyadatainak összevetésével határoz meg, másrészt az eredmények pontosításának érdekében az okostelefon szenzorainak segítségével tevékenységfelismerést hajt végre. A két módszer összekapcsolásával a járat meghatározása pontosítható, valamint a járművekre történő fel- és leszállás és a megállóba érkezés időpontja meghatározható.

A felhasználó pontos fel- és leszállási, valamint a következő jármű megállójába érkezésének ideje alapján lehetőség nyílik a felhasználók átlagos, illetve személyre szabott átszállási idejének meghatározására. Ez egy olyan adat, amit jelenleg egy publikus szolgáltatás sem használ fel – a népszerű útvonaltervezők általában túlbecsülik az átszállásra szánt időt, ami így a gyakorlatban elérhetőnél és a bemutatott módszer által meghatározottnál lassabb eljutást és pontatlanabb tervezést tesz lehetővé a felhasználók számára. Emellett a dolgozatban leírt módszer biztosítja a valós idejű tömegközlekedési navigáció pontos megvalósításához szükséges adatokat is.

A dolgozatban bemutatott teljesítőképesség-analízis arra is rámutat, hogy az elérhető pontosság, a valós idejű működés, valamint az erőforrások (pl. energiafogyasztás, adatforgalom) mobil platformokra jellemző limitáltságból fakadó követelmények egyidejűleg nem optimalizálhatóak, ezért a megvalósítás során mérnöki trade-offra van szükség.