2013
informatika
Mobiltechnológia a bionikában
Témavezető:
Tihanyi Attila, Dr. Oláh András, Dr. Erőss Lóránd
Tihanyi Attila, Dr. Oláh András, Dr. Erőss Lóránd
Összefoglaló
A felgyorsult technológiai fejlődés nyomán a klasszikus tudományágak határterületein szükségszerűen új diszciplínák születnek. Egy ilyen terület a bionika is, amely a biológia és az elektronika szavak összetételéből keletkezett, és az élő anyag és a villamosmérnöki tudományterületek közvetlen találkozásánál jött létre. A bionika néhány jellemző platformja: az orvos-biológiai képalkotó eljárások; az egy chip-re integrált komplex laboratóriumi feladatokat megoldó rendszerek; a bionikai interfészek és testbe épített szimbiózisok; a protézisek és más rehabilitációs eszközök, valamint a testközeli érzékelő-rádiókommunikációs hálózatok.
Az infokommunikációs technológiák egyik leginkább fejlődő, és várhatóan további szerteágazó fejlődést generáló területe a mobiltechnológia. Az okostelefonok megjelenésével olyan folyamatosan hozzáférhető szenzorikus és számítási kapacitás áll rendelkezésre a felhasználók közvetlen közelében, amelyen számtalan, eddig platform hiányában nem implementálható alkalmazás valósítható meg. A dolgozat középpontjában éppen azok az egészségügyi, orvosi célú mobil technológiákon megvalósuló megoldások állnak, amelyek kijelölhetik a mobiltechnológia szerepét a bionikában.
A dolgozat legfőbb eredménye egy olyan orvosi alkalmazás létrehozása, amely orvosi távjelenlétet biztosít beültetett gyógyszeradagoló pumpával élő betegek számára. A feladat direkt gyakorlati motivációját az jelentette, hogy egy olyan okostelefon alapú megoldásra volt szükség, amelynek segítségével az orvos távjelenlétet tud biztosítani az implantátummal ellátott betegeknek akár rutin kontroll vizsgálat során, de a terápia módosítása vagy akut életmentő helyzetekben olyan helyen is, ahol nincs képzett szakszemélyzet a neuromodulációs eszközök programozására.
Az implantált gyógyszeradagoló pumpa és a programozó eszköze között kb. 10 cm-t áthidaló induktív csatolással biztosított a kommunikáció, amiről a konkrét orvosi eszközök esetén a szükséges információ nem állt rendelkezésre. A fejlesztés során szükséges hardver és szoftver elemek megvalósítása során a kommunikációs protokoll mérés alapú lehallgatására kellett szorítkozni.
A dolgozat leírja a rendszer kifejlesztésének menetét, a mobil kliens felépítését, valamint a hardver-eszköz tervezését és illesztését. A megvalósított rendszer alapján, más, hasonló architektúrát igénylő alkalmazások is kifejleszthetőek, melyeket a dolgozat szintén ismertet.
Az infokommunikációs technológiák egyik leginkább fejlődő, és várhatóan további szerteágazó fejlődést generáló területe a mobiltechnológia. Az okostelefonok megjelenésével olyan folyamatosan hozzáférhető szenzorikus és számítási kapacitás áll rendelkezésre a felhasználók közvetlen közelében, amelyen számtalan, eddig platform hiányában nem implementálható alkalmazás valósítható meg. A dolgozat középpontjában éppen azok az egészségügyi, orvosi célú mobil technológiákon megvalósuló megoldások állnak, amelyek kijelölhetik a mobiltechnológia szerepét a bionikában.
A dolgozat legfőbb eredménye egy olyan orvosi alkalmazás létrehozása, amely orvosi távjelenlétet biztosít beültetett gyógyszeradagoló pumpával élő betegek számára. A feladat direkt gyakorlati motivációját az jelentette, hogy egy olyan okostelefon alapú megoldásra volt szükség, amelynek segítségével az orvos távjelenlétet tud biztosítani az implantátummal ellátott betegeknek akár rutin kontroll vizsgálat során, de a terápia módosítása vagy akut életmentő helyzetekben olyan helyen is, ahol nincs képzett szakszemélyzet a neuromodulációs eszközök programozására.
Az implantált gyógyszeradagoló pumpa és a programozó eszköze között kb. 10 cm-t áthidaló induktív csatolással biztosított a kommunikáció, amiről a konkrét orvosi eszközök esetén a szükséges információ nem állt rendelkezésre. A fejlesztés során szükséges hardver és szoftver elemek megvalósítása során a kommunikációs protokoll mérés alapú lehallgatására kellett szorítkozni.
A dolgozat leírja a rendszer kifejlesztésének menetét, a mobil kliens felépítését, valamint a hardver-eszköz tervezését és illesztését. A megvalósított rendszer alapján, más, hasonló architektúrát igénylő alkalmazások is kifejleszthetőek, melyeket a dolgozat szintén ismertet.
Tihanyi Attila
Dr. Oláh András
olaha@itk.ppke.hu
Dr. Erőss Lóránd