Környezetünkben egyre inkább növekszik a fémtárgyak száma, ezzel párhuzamosan az antropogén hatásoknak hála növekszik a vizek, a levegő, s így a bioakkumuláció révén az élőlények fémtartalma is. A biogén elemek szükségesek a szervezet működéséhez (Na+, K+, Ca2+, nyomelemek, stb.), ám például a nehézfémek(Pb,Hg,Ni) kifejezetten károsak lehetnek, enyhébb esetben allergiás reakciókat, súlyosabb esetben mérgezést indukálhatnak.Ezen allergiás és toxikus reakciók mechanizmusa és okai még nem teljesen tisztázottak. Dolgozatomban megkísérlem körüljárni a fémallergia kialakulásának lehetséges okait, ehhez a hazai és nemzetközi szakirodalmat valamint egy saját felmérést hívok segítségül. Ezen kívül modellezni kívánom az embereket érő környezeti fémterhelést is, tehát a tápcsatornán, a légzőszervrendszeren illetve a bőrön keresztül való szervezetbe jutást.

Korábban már vizsgáltam egyes biogén fémek koncentrációváltozásait a levegőben harmatvizsgálatok segítségével. Most ezen vizsgálódást terjesztettem ki néhány allergén nehézfémre is, (pl. katalizátorfémekre, mint a nikkel, platina, ólom stb.), ennek keretén belül csapadék- és ülepedő pormintákat véve a Miskolci Egyetemen HPLC módszerrel, illetve atomabszorpciós spektrofotométerrel mértük az adott minták fémtartalmát.

A környezeti terhelést szerettem volna tanulmányozni, ezért egymástól eltérő jellegzetességet pl. különböző közúti terhelést, eltérő domborzatot, esetlegesen eltérő agrokultúrát mutató mintavételi helyeken gyűjtöttem vizsgálati adataimat.

Állati szövetekkel végzett inkubációs kísérletekben megfigyeltem az adszorpciós és diffúziós folyamatokat, amelynek eredményeiből próbáltam következtetni ezzel analóg emberi allergiás, vagy mérgezési esetekre.

Vizsgálataim célja, hogy felhívjam környezetem figyelmét a növekvő, egyre több különleges helyzetet eredményező fémterhelésre, az esetlegesen ebből eredő allergiás, vagy toxikus hatásokra.