A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs technológiai karának Wireless Sensor Network kutatócsoportja 3 éve foglalkozik a vezeték nélküli szenzorhálózatokkal (WSN – Wireless Sensor Network). Ez a technológia az informatika egyik gyorsan fejlődő területe, amely alapvetően a nagymennyiségű, olcsó szenzoroknak köszönheti sikerét. Ezek a hálózatok lecserélhetik a drágább, érzékeny szenzorokat sok kisebbre, ezzel nagyobb lefedettség mellett pontosabb méréseket biztosítanak. A szenzorhálózatot alkotó rádiós mote-ok számítási teljesítménye és energiaellátása korlátozott, ezért a hálózat működését vezérlő kommunikációs protokollok optimalizálásához elengedhetetlenül fontos a rádiós csatorna ismerete.
A dolgozat célja a meglévő fading modellek és a mérési eredmények segítségével a rádiós csatorna vizsgálata, valamint csatornabecslő eljárások tervezése. A dolgozat a különböző környezetben elvégzett mérési eredmények alapján, illetve azokat a Rayleigh illetve Rice statisztikákkal összevetve ad eljárást a csatornát leíró paraméterek becslésére. A mérési platform tulajdonságai és a mérési elrendezés ismerete alapján megvizsgálható a vett jel teljesítménye és ez alapján empirikus modell állítható fel a csatorna paraméterbecslésére, így megkapható az a „rádiós távolság”, ami nem csak a fizikai távolságot, hanem a környezet tulajdonságait is figyelembe veszi.
A dolgozat megvizsgálja a mérések alapján becsült csatornaparaméterek (amelyek a fading statisztikákat leíró matematikai formulákba és az empirikus modellbe helyettesítve adják meg a szenzorhálózat csatornamodelljét) pontosságának a kommunikációs protokollok teljesítőképességére gyakorolt hatását, valamint javaslatot ad egy a mérési eredményekre támaszkodó pozíció meghatározó alkalmazásra.