A megfelelő félelmi memória kulcsfontosságú a környezeti adaptációhoz, mely kialakításában az amigdala kitüntetett szerepet játszik. Előfeltétele a releváns környezeti ingerek jelenléte. Ugyanakkor elengedhetetlen az is, hogy az amigdala megfelelő, ébrenléti állapotot kialakító serkentő bemenetet kapjon a szenzoros információk pontos feldolgozásához. E két információt két talamikus pálya szolgáltathatja. Így a készenléti állapotra vonatkozó szignált közvetítő kalretinin-tartalmú (KR+) középvonali (KT), míg a szenzoros információért felelős, ugyancsak KR+ posterior intralamináris/szupragenikuláris magvakból (PIL/SG) érkező bemenetek terjedési útvonalát és hatásait vizsgáltam meg az amigdalában. Továbbá a félelmi tanulás során fontos szerepet játszó, lokális gamma oszcilláció talamikus befolyását tanulmányoztam. A talamikus rostok pályaspecifikus optogenetikai aktiválásával az amigdaláris helyi mezőpotenciálban (LFP), soksejt-aktivitásban (MUA) és gammaerőben bekövetkező változásait nagy időbeli és térbeli felbontást biztosító sokcsatornás (256) in vivo elvezetéseken monitoroztam. A KT rost aktivációja az amigdalostriatális területre (AStr) és az intercalated sejtekre (ITC) rövid latenciájú serkentő, depolarizáló hatással volt, a bazolaterális amigdalában (BLA) pedig gátlást, hiperpolarizációt idézett elő. A PIL/SG rostok AStr/ITC területére voltak aktiváló hatással, viszont a laterális amigdalában (LA) idéztek elő gátlást. A perifériás averzív stimulálás a PIL/SG rostoknak megfelelő LFP mintázatot eredményezett. A MUA minden esetben tükrözte a LFP változásait. Mind az optogenetikai, mind az averzív stimulálások hatással voltak az amigdaláris gammaerőre, főként az LA/BLA területén idéztek elő oszcilláció növekedést.
Eredményeim arra utalnak, hogy a két KR+ talamikus pálya gyorsan és hatékonyan képes, egymástól eltérő amigdaláris mikrohálózatot kontrollálni az általa szállított szenzoros és készenléti információk révén. A kétféle szignál integrációja az ITC területén valósulhat meg, mely így kulcsszerepet játszhat az amigdala-függő viselkedésformák kialakításában és ennek hátterében álló gamma oszcilláció formálásában.
Dolgozatomban én végeztem az elektrofiziológiai adatok feldolgozását, az LFP, MUA, hisztogramok, latencia valamint gammaerő-változás analízisét, a klaszterező módszerek összehasonlítását a hasonlósági térkép létrehozásával, a kézi idegsejt-válogatást zajmentesítés céljából, illetve a gammadetekciós eljárás megvalósítását.