Az agykérgi funkciók működésének megértése szempontjából fontos ismerünk a szinaptikus gátlás szerveződését, azaz azt, hogy a piramissejteket (PC) milyen gátlósejtek idegzik be és ezek a bemenetek mely rétegekből és milyen sejtektől származnak. Kísérleteink során a helyi gátlás szerveződésének kutatására fordítottunk figyelmet és a prefrontális kéreg (PFC) azon gátló interneuronjait vizsgáltuk, amelyek döntően a PC-k periszomatikus régiójára adják bemeneteiket. Először meghatároztuk, hogy a különböző rétegben elhelyezkedő PC-k szómáira milyen típusú GABAerg (gamma-amino-vajsavat tartalmazó) axon terminálisok érkeznek és azt figyeltük meg, hogy ezek a bemenetek elsősorban egyes típusú kannabinoid receptor (CB1) vagy parvalbumin (PV) tartalmúak voltak, mely markerek a kolecisztokinin és PV tartalmú kosársejteket jelölik. Az idegsejtek morfológiai tulajdonságainak meghatározásához ezen interneuronokat megjelöltük egysejtelvezetéssel transzgenikus egerek agyából készített agyszeletekben. A sejtrekonstrukciós vizsgálatok megmutatták, hogy a periszomatikus gátlósejttípusok morfológiája jelentősen eltér egymástól. Ezen túlmenően meghatároztuk azt is, hogy a vizsgált kosársejtjeink milyen arányú bemeneteket adnak a PFC különböző rétegeiben elhelyezkedő PC-kre. Rétegek szerint számolva a boutonokat azt találtuk, hogy a két kosársejtpopuláció nem különbözött egymástól abban, hogy milyen arányban innerválták a PC-k szómáit, proximális- és disztális dendritjeit. Végül vizsgáltuk azt is, hogy van-e különbség a PFC-ben található különböző agyrégiókba vetítő PC-k gátló bemenetében. Ehhez retrográd jelölőanyag segítségével megjelöltük, a különböző régiókba vetítő PC-ket, összehasonlítottuk a rájuk érkező gátló bemeneteket és azt figyeltük meg, hogy a PC-kre érkező CB1 és PV-s bemenetek aránya nem a sejt vetítésének helyétől, hanem a PFC rétegein belüli lokalizációjától függött. Eredményeink tehát azt mutatják, hogy a különböző periszomatikus gátlósejttípusok morfológiai különbségei lehetővé teszik, hogy más-más szerepet töltsenek be a PFC működésében, amit elősegíthet az is, hogy a PFC különböző rétegeiben található és eltérő funkciókkal rendelkező PC-k más-más periszomatikus gátlást kapnak. Az ehhez szükséges kísérletekből az immunhisztokémiai jelöléseket és készítését végeztem, továbbá a PAG-os beadásokat is magam csináltam. Ezen felül a sejtek rekonstrukcióját és a vetítő sejtekre érkező bemenetek számolását döntően én csináltam és segítettem az adatok elemzésében is.