540f65333f57f89e2b954bc4_top_coatofarms_v2.png
540f65135b848513272c60bb_top_ornament_v2.png
2009
543aaffd1b4ea3f7344afcba_1st_prize.png
informatika
Reguly István Zoltán
Fadinges csatornamodellek és csatornabecslő protokollok vezeték nélküli érzékelő hálózatok számára
Témavezető:
Dr. Oláh András
Összefoglaló
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs technológiai karának Wireless Sensor Network kutatócsoportja 3 éve foglalkozik a vezeték nélküli szenzorhálózatokkal (WSN – Wireless Sensor Network). Ez a technológia az informatika egyik gyorsan fejlődő területe, amely alapvetően a nagymennyiségű, olcsó szenzoroknak köszönheti sikerét. Ezek a hálózatok lecserélhetik a drágább, érzékeny szenzorokat sok kisebbre, ezzel nagyobb lefedettség mellett pontosabb méréseket biztosítanak. A szenzorhálózatot alkotó rádiós mote-ok számítási teljesítménye és energiaellátása korlátozott, ezért a hálózat működését vezérlő kommunikációs protokollok optimalizálásához elengedhetetlenül fontos a rádiós csatorna ismerete.
A dolgozat célja a meglévő fading modellek és a mérési eredmények segítségével a rádiós csatorna vizsgálata, valamint csatornabecslő eljárások tervezése. A dolgozat a különböző környezetben elvégzett mérési eredmények alapján, illetve azokat a Rayleigh illetve Rice statisztikákkal összevetve ad eljárást a csatornát leíró paraméterek becslésére. A mérési platform tulajdonságai és a mérési elrendezés ismerete alapján megvizsgálható a vett jel teljesítménye és ez alapján empirikus modell állítható fel a csatorna paraméterbecslésére, így megkapható az a „rádiós távolság”, ami nem csak a fizikai távolságot, hanem a környezet tulajdonságait is figyelembe veszi.
A dolgozat megvizsgálja a mérések alapján becsült csatornaparaméterek (amelyek a fading statisztikákat leíró matematikai formulákba és az empirikus modellbe helyettesítve adják meg a szenzorhálózat csatornamodelljét) pontosságának a kommunikációs protokollok teljesítőképességére gyakorolt hatását, valamint javaslatot ad egy a mérési eredményekre támaszkodó pozíció meghatározó alkalmazásra.
Reguly István Zoltán
Reguly István Zoltán
A tudományos diákköri kutatásba való bekapcsolódás volt az első alkalom arra hogy komolyabb önálló munkát végezzek, és egyben megtanított arra, hogy hogyan kell tudományos minőségű kutatást végezni, valamit dolgozatot írni. MIndez jól felkészített arra, hogy a doktori tanulmányaim alatt hogyan közelítsek meg egy-egy problémát, és hogy az eredményeimet miként dokumentáljam a cikkjeimben és a disszertációmban. Mindezeken felül a későbbi állásinterjúkon fontos bizonyítéka a magasszintű, önálló munkára való képességnek.
Curriculum Vitae
Tanulmányok:
2010-2014 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar, Multidiszciplináris Műszaki Tudományok doktori iskola
Témavezetők: dr. Oláh András, dr. Nagy Zoltán
2005-2010 Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar, Műszaki Informatika szakirány
1999-2005 Szentendrei Ferences Gimnázium

Tudományos tevékenységek:
2013 szept.- Tudományos munkatárs, Oxford e-Research Centre, University of Oxford
2013 jan.- Szervező, Oxford Many-Core Seminar Series, University of Oxford
2012 szept.-2013 szept. GPU Developer, Oxford e-Research Centre, University of Oxford
2012 máj.- 2013 jún. Gyakornok, NVIDIA, Santa Clara, Emerging Applications: Ritka lineáris egyenletrendszerek megoldása a GPU-n, az algebrai multigrid módszerrel
2011 szept.- Kutató az OP2 projektben, Prof. Mike Giles vezetésével
2011 Erasmus ösztöndíjas, Oxford e-Research Centre, University of Oxford (OP2 projekt)
2010- Nagyteljesítményű számítások kutatása párhuzamos architektúrákon (PhD jelölt, Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
2010 Ustream Kft., iPhone fejlesztő
2008-2010 Hallgatói kutatás, Vezetéknélküli szenzorhálózatok csoport, PPKE ITK. Témavezető: dr. Oláh András
Dr. Oláh András
Dr. Oláh András
Feledhetetlen pillanat, amikor kopogtatnak az ajtón, és a belépő Hallgató közli, hogy szeretne kutató munkát végezni. Persze gyakran bátorítani és biztatni kell a Hallgatókat, hogy ezt az első lépést megtegyék, de aztán gyakran előfordul, hogy olyan lendületre tesznek szert, amihez a konzulensnek is magasabb fokozatba kell kapcsolnia. A tudományos célkitűzések megfogalmazása után, a közös kutatómunka egyik legizgalmasabb része, amikor az már eredményeket is produkál. Később, az eredmények - fáradtságos, de szükséges - dokumentálása után az elkészült dolgozatra kapott pozitív-negatív opponensi bírálatok megválaszolása jelent kihívást, majd a TDK konferencián az eredmények hatékony prezentálása okoz némi izgalmat. És ez utóbbiak még erőteljesebben jelentkeznek, amikor a dolgozat továbbjut az OTDK konferenciára. Köszönöm, hogy részese lehettem és lehetek ennek a kalandnak.